A spontán bakteriális peritonitis az ascites spontán primer infekcióját je­lenti. Az ascitesszel kórházba kerülő máj-cirrhosisos betegek körében igen gyakori; előfordulása legalább 10%, de egyes irodalmi adatok 20%-ra is becsülik. Az esetek egyharmad részében a kórkép rendkívül alattomos, szinte tünetmentes. Kezelés nélkül mortalitása 90%, míg adekvát kezeléssel a halálozás 20%-ra csökkenthető. SBP kialakulása esetén a betegek várható egyéves túlélése 30–50%, kétéves túlélése 25–30%.

A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavat­kozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszak­ban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.

Az Orvostovábbképző Szemle 2022. évi első száma infektológiai blokkal jele­nik meg. A 2019. év végén, amikor az első hírek érkeztek egy sokak számára addig is­meretlen kínai nagyvárosban, Wuhanban halmozottan jelentkező súlyos tüdőgyul­ladásról, még a szakemberek sem gondol­ták, hogy 2020 és 2021 a SARS-CoV-2-ről, azaz a COVID-19-ről fog szólni. Amikor ez a lapszám megjelenik, a COVID-19-járvány negyedik hulláma Magyarországon lecsen­gőben van, de Európa számos országában sosem látott új fertőzésszámokat regiszt­rálnak, és az ötödik hullám küszöbén ál­lunk. 

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az aerob Gram-negatív baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgáló Fetcroja (cefiderocol) készítményt.

Két fázis 3 vizsgálat eredményei szerint az omadacyclin nevű új antibiotikum nem teljesít rosszabbul a szokásos, gyakran használt antibiotikumokhoz képest a közösségben szerzett pneumoniák és a bőr-, illetve bőr-függelék fertőzések ellátásában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritásai között a klímaváltozás és egy lehetséges újabb influenza pán démia mögött a harmadik helyen az antibiotikummal szemben rezisztens baktériumok okozta fertőzések állnak. Az Orvostovábbképző Szemle jelen számában megjelenő négy német közlemény és a kiváló hazai szerzők kommentárjai részletesen foglalkoznak a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések jelentőségével. Bár a középpontba a kórházi kezelésben részesülő betegek fertőzéseit állítják, napjainkban már nemcsak a kórházakban, de az alapellátásban is szembe kell nézni a rezisztens baktériumok terjedésével. Nem térhet ki a szimpózium a multidrugrezisztens tuberkulózisra és gonorrhoeára.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

A multirezisztens Gram-negatív baktériumok (MRGN) egyre gyakoribb elő­fordulása miatt a kórházaknak korlátozott terápiás lehetőségekkel, költsé­ges higiénés intézkedésekkel és járványok veszélyével kell szembenézniük. A hatékony szűréshez fontos a kockázati tényezők és a helyi rezisztencia­ráták ismerete és figyelembevétele. A cikk áttekinti az MRGN-kolonizáció és MRGN-fertőzés fogalmával, gyakoriságával és kockázati tényezőivel kapcsolatos ismereteket.

2007 óta kétszeresére emelkedett az antibiotikum rezisztens fertőzések száma Európában.

Az FDA 2018. augusztus 28-án új antibiotikumot engedélyezett. A Xerava (eravaciklin) 18 éves vagy idősebb betegeknél szövődményes hasüregi fertőzések kezelésére használható.